Antik világ & ókor
Görögországot túlzás nélkül hívhatjuk a civilizáció bölcsőjének – minimálisan az európainak. Virágzott itt nemcsak a filozófia, de az építészet, demokratikus politika és a művészetek is. Cicero, római költő Athénról kijelentette, hogy „bárhová lépjen is itt az ember, a múlttal találkozik“.
Minoszi kultúra ( i.e. 3 200 – 1 450 )
Ebből a korból származik a királyi palota Knosszoszban, Krétán. A felfedezője, az angol archeológus, Artur Švand, a civilizációt a legendás Minoszi királyról nevezte el. Kréta köszönhetően az akkori stratégiai helyzetének, az üzletet uralta a keleti földközi – tengeri részeken. A tetőpont i.e. 1500 – ban állt be, amikor Egyiptommal és a Közép – Kelettel üzletelt. A kultúra eltűnésének okait mindmáig nem ismerjük.
Mükénéi kultúra (i.e. 1 450 – 1 200)
A megnevezés Mükéné városa alapján kapta. A mükéneiek a Minoszi kultúra hanyatlása után jutottak hatalomra. Éppen a mükénéi időszakról szól a legtöbb monda és szóbeszéd és ebben az időben született meg a híres Illiász is. Csak találgathatunk, hogy a vers igaz történéseken alapul és, hogy valamikor egyszer tényleg megtörtént a Trójai háború, vagy a történetet csak Homérosz találta ki. A legenda szerint Agamemnón seregei Tróját támadták meg, hogy onnan „kiszabadítsák“ a gyönyörű Helénát, aki Párizs herceggel menekült ide. Az expedíciónak nem volt megfelelő szele, így Agamemnónnak saját lányát kellett Artemisz istennőnek feláldoznia. A Trójai háború 10 évig tartott , anélkül, hogy bárki is győzött volna a két fél közül, és ezen 10 év alatt sok hős áldozta életét. Csak Odüsszeusz, Itthaka királya jött elő egy fondorlatos tervvel – a Trójai falóval. Mindenki tudja, hogy mi történt ezután. A trójaiak a lovat, ahol a görög katonák voltak elbújtatva, beengedték a városba és Trója gyorsan elesett. Agamemnón mint egy hős tért vissza Mükénébe és mint „harcizsákmányt“, Kasszandra hercegnőt hozta magával. Felesége, Klytaiméstra azonban még mindig rosszalotta neki, hogy lányukat hagyta feláldozni, így a visszatérés után hamar agyondöfte a királyt Kasszandrával együtt a kádban.
Dór időszak (i.e. 1 200 – 1 100)
Ez a görög civilizáció sötét oldala. A dórok okozták, akik betörtek Görögország északi részébe. Ezen nemzet kiváló harcosokból állt, azonban a kultúra fejlődésére nem tudtak hatni, nem volt hozzá érzékük.
A klasszikus Görögország
Jobb idők kezdődtek el az i.e. 9. századtól. Kezdtek létrejönni a városállamok, közülük a legerősebbek (és mindmáig a leghíresebbek) Athén és Spárta voltak. Amíg Spárta teljes egészében katonai állam volt, addig Athén sokkal kulturálisabb volt. Ebben az időszakban adta át a forradalmi gondolatait a népnek az athéni állampolgár Periklész, aki a művészetek és az építészet fejlődését is támogatta. Uralkodása alatt emelték fel a Parthenont, a görög dráma virágkorát élte és a nép által sok demokratikus gondolat lett elfogadva, meghonosítva. Éppen ebből az időből származik a híres demokratia (= népuralkodás) szó, amelyből a „demokrácia“ szó jött létre.
Értékelés: Last minute utak, Görögország - Last minute utak, letenky
Nagy Sándor
A kisebb városállamok sajnos soha nem tudtak úgy egyesülni, hogy ellen tudjanak állni az erős ellenfélnek, mint amilyen Sándor és apja, II. Fülöp voltak. Görögország így gyorsan a Makedón Királyság részévé vált. Ez nem sokkal Nagy Sándor halála után szétesett, de ettől az időtől kezdve Görögország nagyjából mindig valaki más fennhatósága alá esett, mígnem a 19. században megharcolta függetlenségét.